Így menthet meg Magyar Péter 10,4 milliárd eurónyi uniós forrást

Jogállamisági aggályok és korrupciós kockázat miatt jelenleg mintegy 17 milliárd eurónyi – Magyarországnak járó – forrást függesztettek fel az Európai Unióban. Ezek közül kiemelt figyelmet kapnak a helyreállítási alap forrásai, ezek felhasználási határideje 2026. augusztus 31-én jár le – és addig nemcsak elkölteni kellene a pénzt, hanem megvalósítani az ebből finanszírozott projekteket is. Azonban van egy jogi kiskapu, amit már több ország is használt, a leendő magyar kormánynak is ez a lehetősége.

2021-ben a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt az Európai Unió nem mindennapi tervre szánta el magát: hitelfelvételből finanszírozni egy programot, ami nemcsak segíti az EU tagállamainak a gazdasági visszapattanását, hanem hosszú távon is segítené növekedési pályára való állását.

Az erre a tervre szánt forrás, az úgynevezett helyreállítási alap (RFF) részben a tagállamok hozzájárulásából, részben pedig közös uniós hitelfelvételből valósult meg, amit a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetésből – a többéves pénzügyi keretből (MFF) – fizetnek vissza a tagállamok. A végül 2022-ben elindult program kapcsán megvalósult projekteket idén augusztus 31-ig kell befejezni, különben ezek a források örökre elvesznek.

Azonban Magyarország az országnak szánt 10,4 milliárd euróból korrupciós kockázat és jogállamisági aggályok miatt egy előlegen kívül semmit sem kapott abból a forrásból, ami idén augusztus 31-e után elvész.

Ennek oka, hogy a kifizetésekhez szükséges 27 szupermérföldkövet nem teljesítette eddig, emiatt a leghamarabb májusban hivatalba lépő Magyar Péter vezette kormány nehéz feladat előtt áll: hogyan lehet kevesebb mint három hónap alatt teljesíteni négyévnyi projektet, hogy ne vesszen el semmilyen forrás?

Szerencsére ehhez vannak példák más uniós tagállamoktól.

Félresiklott tárgyalások

Az RFF még 2022-ben indult el, Magyarország pedig ebből 10,4 milliárd euróra jogosult, amiből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,9 milliárd pedig kedvezményes hitel. Ezért cserébe az akkori kormány összesen 27 szupermérföldkövet vállalt, amit teljesít a forrásokért cserébe – a bizottsággal kötött megállapodás szerint többek között korrupcióellenes, átláthatósági követelményeket kellett volna teljesíteni, miközben az igazságszolgáltatás vagy az egyetemek függetlenségét is megerősíti.

A leköszönő Orbán-kormány egy ideig Navracsis Tibor vezetésével próbált megállapodni a feltételekről és hazahozni ezeket a forrásokat, de miután az Ursula von der Leyen vezette testület úgy értékelte, hogy ezeket nem vagy csak részlegesen teljesítették, változott a helyzet.

A most leköszönő kormány sokáig tárgyalt a bizottsággal a szupermérföldkövek teljesítéséről, de végül azok nem vezettek eredményre: a kormány nem valósította meg azokat teljesen, azok hiányában pedig a források sem érkeztek meg Magyarországra.

Miután Bóka János átvette a tárgyalások vezetését Navracsicstól, ő azt állította, hogy az Európai Bizottság folyamatosan megváltoztatja az elvárásokat, és valójában politikai okokból tartják vissza a forrásokat. Akár igaza van ebben, akár nem, egy biztos:

a források nem érkeztek meg Magyarországra,

hiába indították el a programot 2022 óta.

Közeleg a határidő, de van egy mentőöv

A leköszönő magyar kormány lényegében lemondott ezekről a forrásokról: egyrészt létrehozott egy olyan, a magyar állam által finanszírozott programot, ami az így kimaradó forrásokat pótolja, másrészt a kormány régóta nem kommunikál ezekről a forrásokról.

Pedig a leköszönő Orbán-kormány is próbálta Ezeket megmenteni.

Ezt egy, az Európai Bizottság által is felvetett jogi megoldással próbálták eszközölni: a (felfüggesztett) forrásokat tőkeemeléssel átterelni a forrásokat a Magyar Fejlesztési Bankba, így a források alapján vállalt projektek ugyan fizikailag nem teljesülnek, de forrásfelhasználás szempontjából technikailag igen – ha erre Von der Leyenék igent mondanának, akkor még a 2026. augusztus 31-i határidő után is fel lehetne használni a forrásokat a megfelelő projektek megvalósítása céljából, miközben azokat még vagy nem fejezték be, vagy el se kezdték.

Erre van példa: Lengyelország sokáig hasonló okokból nem fért hozzá a forrásokhoz, és a leendő, Magyar Péter által vezetett kormány számára jó hír lehet, hogy az Európai Bizottság 2026. április 20-án jóváhagyta Horvátország ilyen jellegű tervét – 411 millió euró került így a horvát fejlesztési bankba, a HBOR-ba tőkeemelés következtében.

Amennyiben a leendő Magyar-kormány ezeket a forrásokat meg akarja menteni, a legjobb lehetőségük számukra is ez: ha még teljesítik is a 27 szupermérföldkövet,

valószínűleg, hogy ilyen rövid idő alatt meg tudnák valósítani a nemzeti tervben vállalt projekteket.

Fix határidő

A jogi nehézségek miatt a határidőt lehetetlen kitolni, emiatt a források megmentéséhez szinte csak ez az egyetlen lehetősége Magyarországnak. De emellett is valószínű, hogy a források egy része így is elvész.

A tőkeátemelés alternatívája, hogy a forrásokat befektetési alapokba vagy hitel- és garanciaprogramokba helyezi, vagy ha uniós szintű programokba irányítja át. Azonban utóbbi kapcsán biztos a forrásvesztés.

Az Index értesülései szerint a Tisza az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásán azt vetette fel, és az a célja, hogy a forrásokat a Magyar Fejlesztési Bankhoz irányítanák át, amivel leegyszerűsítve a projektek befejezése pénzügyileg megtörténne, miközben a valós projektek nem. Ez a terv hasonló, amit az Európai Bizottság éppen hétfőn elfogadott Horvátország esetében.

(Borítókép: Magyar Péter és Orbán Viktor 2024. október 9-én. Fotó: European Union 2024 – Source: EP)

Forrás: Index