1849. április 14-én választották Kossuth Lajost Magyarország kormányzó elnökévé
A „márciusi ifjak” vezetésével 1848 március 15-én Pesten kitört a forradalom. Ezalatt az országgyűlés törvényekkel teremtette meg az új Magyarország alapjait. Az április 7-én kinevezett első magyar kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett. Az önálló bankjegykibocsátás és honvédség megsegítése kapcsolódik nevéhez. A július 11-én az országgyűlésben elmondott hatásos szónoklatában 200 ezer újonc kiállítását és 42 millió forint hitelt kért. A ház felállva, „Megadjuk” kiáltások közepette megszavazta. „Én leborulok a nemzet nagysága előtt” – mondta a meghatott Kossuth.
Az őszi események Kossuth intézkedéseit igazolták. Az ország szabadságharcra kényszerült. A lemondott kormány helyett az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át a végrehajtó hatalmat, elnöke Kossuth Lajos. Hazahívta a külföldön állomásozó magyar katonákat és országos toborzókörútra indult.
Windischgrätz előre nyomulása miatt december utolsó napján az országgyűlés és az OHB Debrecenbe tette át székhelyét. A nehézségek után a tavaszi dicsőséges hadjáratban az ország túlnyomó többsége felszabadult.
A honvédő háború katonai sikerei nyomán Kossuth javaslatára 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot.
Kossuthot megválasztották kormányzóelnöknek. Esküje így szólt: „Én Kossuth Lajos, a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóelnök, esküszöm a nemzet függetlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fenntartására és engedelmességre a nemzetgyűlés törvényei s határozatai iránt. Isten engem úgy segéljen!”
Dr. Tamás Edit beszámolója
Forrrás: sarospatak.hu