„Hegyalja örök asszonyai "

Ezúttal Tokaj és környéke felé vesszük az irányt, hogy megnézzük az ottani köztéri női szobrokat.

 Szőlőtaposó lányka – Tokaj

Fotó: Hrabina Ildikó

A kifejezetten részletgazdag, aprólékos és csinos kis bronzszobor Veres Gyula Alpár műve, melyet a 2014-es Szüreti Napokon avattak fel. A Tokaj-hegyaljai Borok Háza előtt álló dézsában taposó kislány felgyűri a szoknyáját, a műremekhez közelebb érve pedig a szőlőszemek is látszanak.

Díszkút – Tarcal

A játékos alkotás az Andrássy hotel kertjében áll, vagyis lebeg – Csirpák Viktória légies alkotása ugyanis szőlőlevelek felett repül. A szárnyakat viselő meztelen női alak, mint a bor és a mámor pajkos tündére, szőlőt és bort önt tölcséréből. A 2008-as szobor csupa báj, mese, szépség, el lehet időzni a nézegetésével.

Tarcali Pieta

Sem keletkezéséről, sem az alkotójáról nem tudunk, annyi bizonyos, hogy a 18. századból származik. Az 1776-ban barokk stílusban újjáépített tarcali római katolikus templomban áll.

„A templom hajójának északi külső falánál szép barokk szobor áll, az ún. »tarcali Piéta«. A »tarcali Piéta« nem szerepel a hivatalos műemléki jegyzékben, holott kompozíciója, drámai kifejező ereje, naturalista kidolgozottsága kiváló művészre utal. A Szepsi Aloiz »mogyoródi Apát Úrnak, az Isten buzgó papjának« 1811. (1841?) április 20-án bekövetkezett halála után állított síremlék tetejére helyezett szobor magába sűríti a tragédiát, a végtelen bánatot, és kifejezi az alkotó alázatos áhítatát.” – írja Olajos Csaba a A Herman Ottó Múzeum 1990-es évkönyvében megjelent A tarcali koronauradalom építészeti emlékei című tanulmányában.

Árpád-házi Szent Erzsébet – Mád

II. András magyar király és merániai Gertrúd leánya egész életében segítette, etette a szegényeket. A legenda szerint sógora, Henrik nem nézte ezt jó szemmel és amikor váratlanul meglepte Erzsébetet, hogy kérdőre vonja és ellenőrizze, kenyér helyett rózsákat talált nála. A képzőművészetben ezért ábrázolják Szent Erzsébetet rózsákkal, ahogyan ez a mádi domborműnél is megjelenik. Ekker Róbert szobrász a híres mádi követ használta háttérként 2008-as alkotásához.

Mádi Magyarok Nagyasszonya

Mádon a római katolikus templom udvarán alakították ki a község millenniumi emlékparkját, ahol V. Majzik Mária szobrász 2002-es alkotása látható. Mária palástját a szőlőlevél, a kis Jézusét a szőlőfürt díszíti. Mária a távolba néz és mosolyog, arckifejezésének üzenete, hogy bízzunk a jövőben, mert a Magyarok Nagyasszonya mindig velünk van és segít.

István király és Gizella – Bekecs

Bekecsen 2000-ben Millenniumi parkot hoztak létre, ahová elhelyezték Ziegler István erdélyi magyar fafaragó tölgyfából készült kettős szobrát, mely István királyt és felesége Gizellát ábrázolja. A kompozíció hátterén a Szózat sorai olvashatók, István király mögött a magyar címer, Gizella mögött Bekecs címere látható.

Magita kisasszony – Erdőbénye

Erdőbényén mindenki ismeri Margita legendáját. A XVII. században a török uralom alatt a lány apja és kedvese Bécsbe utazva magára hagyta Margitát. Mikor a törökök elérték a falut, két török vezér is beleszeretett a lányba, ő azonban nem viszonozta szerelmüket, akik mérgükben felégették a falut, Magitát pedig élve eltemettették. Azonban akit megbíztak a lány temetésével, a pince fölé ásta a sírt, ahonnan kiszabadulhatott, így megmenekült. A törökök visszatértek, és amikor vezérek meglátta a lányt, üldözőbe vették, elkergették egészen a falu határában lévő tóig, melybe sajnos belefulladt, a két török vezérrel együtt. Ekkor az elkeseredett törökök örökre elhagyták Erdőbényét. A szobor Égerházy László fafaragó munkája, 2000-ben állították a Dózsa György út 14. szám alatt, a gyógyszertár előtt.

Anya gyermekével – Monok

Borsos István 2001-es alkotása az Andrássy-kastély parkjában áll, és az örök, elmúlhatatlan köteléket, az anya és gyermeke közötti sziklaszilárd kapcsolatot dolgozza fel szobor formájában.

Szent Erzsébet – Olaszliszka

Balogh Géza szobrászművész alkotását 2014. augusztus 20-án leplezték le. Az életnagyságú, bronzból készült alkotás egy körülbelül egy méter magas, természetes kőből készült talapzaton áll kecsesen.

Hősi emlékmű – Olaszliszka

Lavotha Géza emlékművét 1993-ban állították Olaszliszka központjában, a Csonka-templommal szemben. A világháborús emlékmű fő motívuma a megtört arcú, gyászoló női alak, aki síremléket formáló táblát tart, rajta felirat: Érettük, akik sosem tértek vissza, sóhajts egy imát. A szobrot dísztéglafal veszi körül, rajta márványtáblába vésve a II. világháborúban elesett hősök névsora, valamint bronzból Olaszliszka és Magyarország címere.

 Forrás: boon.hu